Sokan azt                                                                                hiszik,                                                                                  hogy Amerika tal�lta fel a doll�rt. Pedig nem. Csehorsz�gb�l j�tt, ami akkor N�metorsz�ghoz tartozott. Akkor tall�rnak (thaler) nevezt�k, ezt pedig az eur�paiak k�z�l sokan nem tudt�k kimondani. Ebb�l a rossz kiejt�sb�l sz�letett a doll�r n�v. A legs�lyosabb p�nznem a csendes-�ce�ni Yap sziget�n, eg�szen a m�sodik vil�gh�bor� kezdet�ig haszn�latos volt. Ez a k�zep�n lyukas agronit k�korong volt. A legt�bb korong �tm�r�je nem volt t�bb 30 centim�tern�l, de akadt egy 3,5 m�teres is. Ezt p�zn�n vitt�k, amikor a tulajdonosa v�s�rolni akart rajta. Ennek ellent�te, a legk�nnyebb p�nz az �j-Hebrid�kon volt forgalomban. Itt p�nzk�nt sok�ig ritka tollakat haszn�ltak. �vsz�zadokig a s� is fizet�eszk�z volt, k�l�n�sen Eti�pi�ban, de a r�gi R�maiak is s�val fizett�k ki a munk�sokat. Innen ered az angol "j�vedelem" sz� (salary), ami a s� (salt) sz�b�l sz�rmazik. Borne�ban, m�g a XIX. Sz�zadban is t�rv�nyes fizet�eszk�z volt az emberi koponya.